Michael.sz.sz.:

Bementem a fürdőszobába, és ledobtam magamról a ruhát. Megengedtem a csapot, és beálltam a kellemes meleg vízzuhatag alá. Fogtam a fürdőrózsát, rányomtam a kedvenc tusfürdőmből egy keveset, felhabosítottam és dörgölni kezdtem vele a testem.

-         „Liberian girl, you came and you change my world…” – énekelgettem magamban.

Rövidesen kiszálltam a zuhany alól, abba hagytam az éneklést és direkt törülközőben bementem a szobámba. Számítottam ilyesmire, de akkor is durva volt, amit láttam.

A barátnőm egy szál fehér bugyiban és a hozzá tartozó fehér melltartóban állt előttem.

Barbara.sz.sz.:

Hirtelen azt vettem észre, hogy valaki hátulról megfogja a derekam, és maga felé fordít. Természetesen Michael volt az. Egy percig sem haboztam, a nyakába ugrottam, csókolni kezdtem és magamhoz húztam. Mikor már bevadultunk, Michael ledöntött az ágyra, és nemes egyszerűséggel a melltartóm kapcsolójával kezdett el babrálni. Nem is érdekelte, hogy időközben leesett testéről a törölköző… Éppen csak a teste alsó részét takarta el a csíkos mintával díszített anyag. Hirtelen az ajtó zárának kattanására lettünk figyelmesek.

-         Janet! Mit keresel te itt?! – méltatlankodott Michael, miközben magára húzta a törölközőt.

-         Öööhm… Bocsi skacok, akkor majd talán később visszajövök… - fogta meg a kilincset Donk, de Mikey megállította.

-         Janet, ha már itt vagy, mondd, mit akarsz!

-         Csak filmekért jöttem át…

Michael vágott egy grimaszt, aztán odalépett az egyik szekrényhez, és kivett belőle egy dobozt, amin ez a felirat állt: Janet kedvenc filmjei.

-         Tessék. Ha valami kell, gyere át érte holnap, mert most nem érünk rá. Okés? – adta a húga kezébe a doboz filmet Michael.

-         Rendben. Nos hát akkor sziasztok, jó szórakozást!

És végre kilépett az ajtón.

-         Na már csak ez hiányzott nekem, hogy a húgom rám nyisson… Ügyes vagy, Mike, miért nem zártad be az ajtót? A te jóvoltodból már a saját húgod is tud a nemi életedről – sopánkodott Michael, és becsukta a szekrény ajtaját. Aztán bezárta kulcsra az ajtót, és mintha mi sem történt volna, újra végig csináltuk azt, amit az előbb, csak már mindkettőnk csupaszon volt. Egy kis „kötelező” után azt csináltunk, amit akartunk. Mint már mondtam, még szűz voltam, így az első Michaellel történt. Mielőtt megkérdeznéd: Igen, használtunk óvszert.

Michael.sz.sz.:

Egymás mellett feküdtünk, kimerülve. Barbara a vállamra hajtotta fejét és szorosan hozzám bújt. Soha nem éreztem még magam ilyen elégedettnek. Mondjuk szerintem ez a történések utóhatása lehet… Mindegy. Mikor éppen készültem elaludni, éreztem, hogy Barby mozgolódni kezdett mellettem. Pontosabban egyszer hevesen rugdalózott, aztán összerázkódott… Ez így ismétlődött, és én már az idegösszeroppanás szélén álltam…

Barbara.sz.sz.:

Hirtelen felébredtem. Rémesen rosszat álmodtam. Kinyitottam a szemem, és Michael aggódó arcával találtam szemben magam. Aztán elkezdtem sírni, nem tudom, miért.

-         Na, mi a baj, kicsim? – kérdezte Michael, és magához szorított. Én csak tovább sírtam a vállába.

-         Azt álmodtam, hogy meghaltál – sírtam Michael vállán még mindig.

Egy darabig csak simogatott, aztán megszólalt.

-         De miért sírsz akkor? Ha álmodban azt, akit szeretsz, halottnak látod, és az illető még él, az akkor hosszú életet jelent annak, akit halottnak láttál – magyarázta lágy, kellemes hangján a kedvesem.

-         Ja, jól van, én ezt nem tudtam… De ha így van, akkor örülök, hogy örökké szerethetlek – vallottam be, majd mosolyogva hozzá bújtam szorosan.

-         Rendben van. Akkor… Aludj jól, szép álmokat, kedvesem! – mondta Michael, és mosolyogva megpuszilta a számat.

-         Nagyon szeretlek – mondtam, és ásítottam egyet.

-         Én is téged, nagyon.